Hétről hétre más csomagolásban küldenek világgá szerzői egy számítógépes kártevőt, amely újra meg újra begyűrűzik a magyar netre is. Küldeményük most éppen a saját internet-szolgáltatónktól érkezett fontos és hasznos levélnek látszik, ám valójában egy rosszindulatú programot terjeszt.
Egy hacker-csapat a Trojan.FraudLoadnak nevezett számítógépes kártevőt zúdítja a netre. Rosszindulatú programjukat az elmúlt hetekben előbb a DHL, a Facebook, majd a Microsoft nevében küldött levelekhez mellékelték.

Az SBB kábeltévé-rendszergazda bejelentette, hogy március 1-től 18 szerbiai városban, köztük Pancsován, Újvidéken, Nagykikindán, Verbászon, Kúlán, Zomborban és Kamenicán megdrágítja szolgáltatását, azaz a kábeltévé előfizetés díját 745-ről 820 dinárra növeli. 11 további városban az ár változatlan marad.

Ha elmúltál már “ennyi meg ennyi” és érdekel a számítógép, szeretnél e-maileket küldeni, szeretnéd tudni, mi is az internet és mi Skype, hogyan kell használni, akkor

NE(T) ADD FEL!

Informatikai oktatás indul idősebbek részére a topolyai Népkönyvtárban

2010. január 18-án, hétfőn reggel 9-kor megbeszélés a részletekkel kapcsolatban a könyvtár olvastermében

Csütörtök este lerántották a leplet a Google új operációs rendszeréről, a Chrome OS-ről. Az egyik szemünk sír, a másik nevet: hiába lesz gyors, előremutató és épül teljes egészében a webre, még nem próbálhatjuk ki.
A bemutató során a cég igyekezett eloszlatni a tévhiteket: csütörtök este csak azt tudhattuk meg, mire készülhetünk fel a Chrome OS, a cég netbookokra tervezett operációs rendszere (OS) kapcsán. Korábban annyit tudhattunk csupán, hogy egy nyitott forráskódú OS-ről van szó, ami "a felhasználói élményt a webre helyezi", azaz gyakorlatilag a Google Chrome böngészőben végezhetünk mindent. Arra is felkészülhettünk, hogy a Chrome OS fut x86 processzorokon (mint például az otthoni gépek vagy laptopok Core 2 Duo processzorain) vagy az ARM processzorokon (ami az okostelefonokban van). Az OS biztonsági rendszerét teljesen áttervezték, hogy ne kelljen aggódnunk vírusok és kártevő programok miatt.

18,7 százalékkal csökkent Szerbiában a számítógépek étékesítése a tavalyi adatokhoz képest, ugyanis idén az első félévben 140 007 számítógépet adtak el. Az ezzel foglalkozó vállalatok összesen 99 218 asztali számítógépet, 39 337 laptopot és 1452 servert adtak el. Az első és a második negyedévben egyaránt csökkenés volt tapasztalható.

A Microsoft nem ad ki további frissítéseket operációs rendszeréhez, ez alól csak a kritikus biztonsági javítások jelentenek kivételt.

A PC Authority értesülései szerint ez utóbbiak 2014-ig jelennek majd meg az XP-hez, egyéb hibákhoz már csak akkor készülhetnek javítások, ha a felhasználók fizetnek a fejlesztésért.

2008 augusztusa után két órára újra megállt a Google levelezőrendszere. A Twitter beszélgetőrendszeren kritikusan megugrott a #gmail kulcsszó, amin nyomon lehet követni a Gmaillel kapcsolatos híreket. Míg egyes felhasználók azt írták, ők tudnak levelezni, levelezés nélkül maradtak a magyar, ír és ukrán internezetők is - többek között.
A szolgáltatás fél tíz körül állt meg. A leveleiket el nem érő felhasználók a szolgáltatás jelenlegi állapotát Amerika harmadik legnagyobb közösségi oldalán, a Twitteren követik. Az SMS-hosszúságú szöveges üzenetekből álló oldalon a világ aktuális dolgairól pillanatok alatt, valós időben lehet értesülni: a leggyakoribb kifejezéseket kettőskereszttel kiegészítve (ezt hívjuk hashtagnek) használják az internetezők, ezekre keresve szerzik meg információkat. A Twitter-felhasználók #gmail kulcsszóval ellátott üzeneteiből kiderül: a gmail.com weboldalt érintő hiba globális, nem működik az RSS-elérés sem, viszont az IMAP-, illetve POP3-elérés számos felhasználónál rendben funkcionál, erről több tech-oldal beszámolt már.

Vajdaság Portál néven 2004-ben jelentünk meg a világhálón, azonban meg kell említenünk elődünket, a 2001-ben megjelenő YuHuKeresőt. Kezdetben a jugoszláviai magyar weboldalak linkgyűjteménye volt, majd vajdasági programajánlóval, pályázatfigyelővel, oktatásügyi információkkal és hírekkel bővült. A Vajdasági Magyar Nyelvi Korpusz ekkor kezdte el munkáját, hogy összegyűjtse és digitalizálja a délvidéki szöveganyagot a Magyar Nemzeti Szövegtár részére.