Összesen 20 tagállamnak közel 350 millió eurónyi agrártámogatást kell visszafizetnie az uniós kasszába, mert a pénzek felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat. Magyarország 6 000 eurót köteles visszafizetni.

Fél év alatt 150-ről 90 dinárra csökkent a hízósertés kilónkénti ára. Néhány nappal ezelőtt drasztikusan visszaesett a felvásárlási ár, az akkori 120 dinárról csökkentették 90 dinárra, ami veszteségbe viszi a termelőket. A hizlalók szerint sertésenként 4000 dinárt veszítenek. Noha a disznótorok ideje múltán általában visszaesik a jószágár, a termelők ezúttal a behozatalra panaszkodnak. Szerintük olyan országokból hozzuk a sertéshúst, ahol olcsóbb, és ösztönzik a termelőket, ugyanakkor kérdés, hogy milyen minőségű a behozott áru.

A Crvenka cukorgyárban, amelynek legnagyobb nyersanyagellátója Nyugat-Bácska, idén 14.000 hektár cukorrépa vetését tervezi. Milan Martić, a gyár nyersanyag-beszerzési igazgatója közölte, hogy a répa idei szavatolt ára kilónként 2 dinár 70 para. A gyár ezen felül ösztönző eszközöket is tervez, úgyhogy a cukorrépa tényleges ára eleve nagyobb lesz a szavatolt árnál.

A Bizottság engedélyezte, hogy Magyarország korlátozott összegű állami támogatást nyújtson a gazdasági válság következtében finanszírozási problémákkal küzdő termelőknek. A támogatások 2010. december 31-ig nyújthatók közvetlen támogatás, kedvező kamatozású kölcsön, kamattámogatás és kezességvállalás formájában.

Mezőgazdaság ide, válság oda, élnünk azért kell. Vajdaság nagyobb területén mezőgazdasággal foglalkozunk, még annak ellenére is, hogy idén talán ezek az emberek voltak a legkiszolgáltatottabb állapotban. Mondhatni, hogy nem csak az idei év a nehéz, hanem az elkövetkező pár is, ugyanis nem mindegy kiszállni a száguldó autóból.

Szerbia mezőgazdaságból származó külkereskedelmi többlete idén elérheti a 700-900 millió dollárt, jelentette ki Saša Dragin mezőgazdasági miniszter. "A hadipar mellett a mezőgazdaság tud legnagyobb szuficitet megvalósítani", mondta, miközben emlékeztetett, hogy tavaly 600 millió dolláros többletet valósított meg a mezőgazdaság az országnak. Idén tehát akár 50 százalékkal is túlszárnyalhatjuk a tavaly is kedvezőnek mondott eredményeket, mondta a miniszter. A többlet növeléséhez a gyümölcs és zöldségféle kivitelének növelése járult hozzá elsősorban, melyből immár többet szállítunk ki, mint gabonaféléből. "Szociális esetnek számít az, akinek egy hektár búzája, vagy kukoricája van, viszont aki ugyanekkora területen gyümölcsöt, vagy zöldségfélét termeszt, egészen tisztességes keresetre tehet szert", nyilatkozta Dragin.

A gádori Graničar mezőgazdasági vállalat sztrájkoló dolgozói folytatják a Megyeháza előtti, múlt csütörtökön elkezdett, éjjel-nappal tartó tiltakozásukat. Továbbra sem állnak el követelésüktől, hogy bontsák fel a Graničar tulajdonosával, Đorđe Đukićtyal kötött privatizációs szerződést, illetve, hogy a vállalat kapja vissza az Azohemnek bérbe adott mintegy 4800 hektár szántót, amit a bérlő az őszi betakarítás végeztével vehetne majd birtokba.
A sztrájkolókkal holnap várhatóan találkozik Zoran Jelačić, a Mezőgazdasági Minisztérium szántóügyekkel megbízott igazgatóságának vezetője, illetve Miroslav Vasin, tartományi munkaügyi titkár.

Az egyik sarokban a gazdák arra panaszkodnak, hogy nem vásárolják fel tőlük a sertést, a másik sarokban pedig arra lehetnek figyelmesek a médiák, hogy sertésbehozatalra kerülhet sor. Cinikusan olvassa az ember az ezzel járó pletykákat, hiszen tudja, hogy itt valami bűzlik. Hogy mi? Jó kérdés. És hogy hol? Na, az már nyílt titok.
Ugyanis a napokban a hír járta, járja, hogy a Macedóniából kell importálni árut annak érdekében, hogy legyen az asztalon kirántott hús. Nagyon sokan akkor felteszik a kérdést, hogy minek is foglalkozzanak a mezőgazdaság ez ágával, ha már nem az országban előlátott termékért lépessek harcolni. Mért kell nekünk macedóniai hús, amikor itt a milyenek is? Azért mert az sokkal olcsóbb? Na de kérem, akkor minek kell, hogy termeljen Vajdaság, ha már az állam nem harcol, azért ami a szájában van? Mért kell a gazdaságot még jobban megalázni, sárba tiporni? Ezek azok a kérdések, amik mindenkinek az eszébe jutnak, és amire soha sem kap választ. Az indoklás a behozatalra a következő: mert a végveszélybe sodort szerbiai állattenyésztés már nem képes ellátni szükséges mennyiséggel a hazai piacot. Gondolom van egy-két gazda aki ezt megtudná cáfolni, és ahogy nevezik Vajdaságot, maga Szerbia éléskamrája is.
A termelő a nincstelenségben megpróbálnak emberi körülmények között élni, termelni, hizlalni. De minek?

A napokban Belgrádban járt az Európai Tanács küldöttsége, ahol arról volt szó, hogy az Európai Unió 30 millió eurót kíván fordítani a szerbiai mezőgazdaságra. Az összeg nagyobb részét, vidékfejlesztésre, állategészségügyi célokra fordítják majd, valamint az élelmiszer-biztonságra. Az Európai Unióból 2000-től összesen 70 millió euró érkezett az agrárium megsegítése céljára.

A falvak elnéptelenedtek, a 200 léleknél kisebbek 15 éven belül kihalnakA relatív olcsó vetőmag ellensúlyozhatja az idei nagyon alacsony búza árat, lehetővé téve, hogy ősszel is 500.000 hektár körüli területet vessenek be a kenyérgabonával - nyilatkozta az újvidéki terménytőzsde igazgatója Žarko Galetin. Derűlátását azzal indokolta, hogy a műtrágya fele annyiba kerül, mint tavaly, a vetőmag ára elfogadható, az üzemanyag pedig csak 10 százalékkal drágább, így a földművesek, a veszteség ellenére valószínűleg nem állnak el a megszokott mennyiségű búza termelésétől.

Július óta a tőzsdén 9 dinár körüli áron kereskednek a búzával és ennek a változására nincs is esély, emiatt az idei termelés olyan veszteségeket rótt a gazdákra, amelyet mér nem tudnak kárpótolni. "A vetőmag árának nem várt alacsonysága ezért áldásnak számít, amit a földműveseknek ki kellene használni" - bíztatott Galetin.