A NASA legújabb űrteleszkópjának felvétele hatalmas felhőt tár fel a mélyűrben, mely a csillagközi por virágszerű gomolyagaiban csordultig van új csillagokkal
A lenyűgöző, infravörös felvétel a fiatal csillagok Berkeley 59 halmazát mutatja. A csillagok mindegyike mindössze néhány millió éves. A porfelhő középső részén lévő kék pettyeket vörös és zöld árnyalatok fogják közre, mely miatt a NASA kutatói hatalmas, kozmikus rózsának titulálták a képződményt.

Csillagászok a korai univerzum egyik relikviájára bukkantak, olyan csillagra, mely talán a Nagy Bumm után, a csillagok második generációjában fejlődött ki
A mintegy 290 ezer fényévre lévő, Szobrász törpegalaxisban elhelyezkedő csillag figyelemreméltóan hasonló kémiai összetétellel rendelkezik, mint a Tejútrendszer legidősebb csillagai. Jelenléte alátámasztja azon teóriát, miszerint galaxisunk átesett egy úgynevezett „kannibál” fázison, melynek során jelenlegi méretét úgy érte el, hogy törpegalaxisokat és más galaktikus építőkockákat nyelt el.

A változás ugyan jelentéktelen mértékű, ám állandó. Ezután minden nap 1,26 mikroszekundummal lesz rövidebb az előzetes számítások szerint
A Chilét megrázó hatalmas erejű szombati föld- és tengerrengés a NASA tudósai szerint kibillentette a Föld tengelyét, ezzel megrövidítette a napokat.

Egy európai, de legalábis nyugat-ázsiai idősebb férfi csontvázára bukkantak a Kelet-Mongóliában kutató régészek. A 2000 éves hsziungnu-temető leletét DNS-vizsgálatnak vetették alá. A hsziungnukat egyes kutatók ázsiai hunoknak nevezik, és tőlük eredeztetik a később nyugat felé hódító hunokat, Attila népét is. Mások a mai törökökkel rokonítják a hsziungnukat, egy 2003-as lelet alapján.

A Nemzetközi Űrállomás, az ISS lenyűgöző felvételeket készített Dubajról, a világ egyik leggazdagabb térségéről.
Az Egyesült Arab Emírségek részét alkotó Dubaj komoly pénzügyi gondokkal küszködik ugyan, és a szomszédos, olajban gazdag Abu Dhabi pénzügyi segítségére szorult, de az űrből jól látszanak azok a páratlan beruházások, mesterséges szigetek, amelyeket még a dubaji emirátus hozott létre.

Vezető űrvállalkozók úgy vélik, készen állnak és kit tudják tölteni az űrt az amerikai űrrepülésben, miután a NASA nyugdíjazza űrsiklóit
Bizakodóan azt jósolják, hogy a kereskedelmi szektor űrhajói olcsóbban szállíthatnak, mind terhet, mind embert alacsony Föld körüli pályára már 2014 körül, vagy legalábbis korábban, mint a NASA eredeti, már törölt Constellation programja tette volna. Az űripar vezetői üdvözölték az Obama-kormány javaslatát, mely 6 milliárd dollárt szán a következő öt évben a kereskedelmi űrrepülésre. Mindez utat nyit a holdi utazásoknak kereskedelmi célú űrhajókon.

A világ egyik legöregebb tudományos intézete, 350 évfordulójának keretében hatvan legemlékezetesebb kutatási tanulmányát teszi fel a webre
Az 1660-ban Londonban alapított Királyi Társaság olyan kéziratokat tesz közzé, mint Sir Isaac Newton munkái. Benjamin Franklin beszámolója kockázatos sárkányeregetéséről is elérhető a Trailblazing weboldalon. A Társaság elnöke, Lord Rees szerint a dokumentumok a tudománytörténet néhány legizgalmasabb pillanatát rögzítették.

Két éve kutatnak Brazíliában az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület búvárai a Voetboog nevű hajó roncsai után. Úgy tűnik, végre megtalálták, amit kerestek: a roncsok arra utalnak, hogy ez volt az a 300 éves kereskedelmi hajó, amelyen a szállított aranydukátok és más kincsek értéke akár az egymilliárd dollárt is elérheti. A leletet még vizsgálják a szakértők.

Egy feltehetően 16 éves lány maradványaiból dél-koreai tudósok rekonstruálták, hogyan nézhetett ki 1500 évvel ezelőtt a Gaya-konföderáció (magyaros átírással: Gaja) időszakában élt fiatal. A lány alakját szilikonból modellezték, és sikerült viszonylag élethű alakot formálnia a törvényszéki orvosokból, régészekből, anatómusokból, genetikusokból és vegyészekből álló kutatócsoportnak - írja a JoongAng Daily.

Mosolyog a Mona Lisa vagy mégsem? Spanyol agykutatók szerint szemeink kevert jeleket küldenek agyunknak a rejtelmes arckifejezésről, ezért van az, hogy egyes pillanatokban mosolyt látunk, másokban pedig nem tudjuk felfedezni ugyanazon érzelmet az arcon, írja a New Scientist.

A retináinkban lévő különböző sejtek eltérő információkat vagy "csatornákat" közvetítenek agyunknak, amelyekben egy tárgy méretéről, fényességéről, látómezőnkben elfoglalt pozíciójáról és egyéb tulajdonságairól kódoltak adatokat. Luis Martinez Otero spanyol agykutató szerint az egyes csatornák bizonyos pillanatokban hangsúlyosabbak, ennek köszönhetően láthatjuk a Mona Lisa mosolyát is.