Szerbiában több mint 300 ásványvízforrás van, és víztartalékai alapján Európa, valamint a világ leggazdagabb államai közé tartozik. A több ezer éves források másodpercenként 500 liter vizet is adhatnak, a számos ásványi anyagban gazdag víz pedig igen fontos az emberi szervezet számra

Ötvenöt, a világ üvegházgáz-kibocstásának 80 százalékáért felelős ország csatlakozott a Koppenhágában született megállapodáshoz. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) hétfőn azt közölte, ezen államok vállalják, hogy az egyezményben foglalt határidőn belül teljesítik a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében született célokat.

Szerbia Brüsszelben hivatalosan is csatlakozott az Európai Unió dunai stratégiájának kidolgozásához, őszre pedig házigazdája lesz a csúcsértekezletnek, amelyen megvitatásra kerül annak a projektumnak a finanszírozási módja, amelynek hivatalos beterjesztésére 2011 első felében kerül sor, jelentette ki Božidar Đelić. A szerb kormány alelnöke Dirk Ahnerrel, az Európai Unió regionális politikára illetékes vezérigazgatójával folytatott megbeszélését követően kijelentette: ez az első stratégia, amelynek kidolgozásába Szerbia kezdettől fogva bekapcsolódhatott, valamint amelyben partnerként vesz részt, ugyanúgy, mint az Európai Unió tagországai. Hazánk jelentős kapacitásokkal rendelkezik, mindenekelőtt azzal, hogy területén át 600 kilométer hosszan halad keresztül a Duna, ez pedig a folyó hajózható szakaszának egynegyedét képezi, mutatott rá a kormányfő-helyettes, hozzáfűzve, hogy Szerbia nagy lehetőségekkel rendelkezik még az infrastruktúra, az ökológia és a szállítás terén.

Lassan végéhez közelítenek a klímatárgyalások, de továbbra sincs túl sok biztató jel arra nézve, hogy a fejlett és a fejlődő országok közötti feszültség feloldódik, és sikerül megállapodásra jutni a Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó dokumentumról. Miközben az afrikai delegáció vezetésével a fejlődők tegnap bojkottálták klímakonferenciát, az Egyesült Államok és Kína még mindig nem foglalt egyértelműen állást a kibocsátás csökkentésének ügyében. Jo Leinen, az Európai Parlament delegációjának vezetője sürgette ezen országokat, tegyenek világos javaslatokat. A koppenhágai tárgyalások várható eredményeiről, a klímapolitika középtávú alakulásáról Tabajdi Csaba EP-képviselőt kérdeztük

Óriási sikernek számít, ha Koppenhágában bármiféle megállapodásra jutunk a káros gázok kibocsátásának csökkentéséről, olyan előrelépés lesz ez, amely rányomja bélyegét a világ történetére, jelentette ki Oliver Dulić. A szerb környezetvédelmi és térfejlesztési miniszter elmondta: Szerbia szerepe jelenleg kettős, és, mint a többi balkáni ország, különleges helyzetben van. Rámutatott továbbá: az egyik oldalon a nyugati, gazdaságilag fejlett országok, az Európai Unió tagállamai állnak, amelyek valóban nagyobb gazdasági lehetőségekkel és jobb előfeltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a gázkibocsátás csökkentésének kötelezettségét felvállalják, a másik oldalon pedig a kevésbé fejlett államok vannak, amelyek a gazdagabbaktól követelik gazdasági fejlődésük finanszírozását, valamint azt, hogy hozzájáruljanak a tisztább technológia használatának bevezetéséhez.

A Föld Barátai Európa és a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet szerint két oldalban összegezhető, hogy mit kell tennie Európának ahhoz, hogy eleget tegyen a klímaváltozás elleni küzdelem jelentette feladatoknak. A két szervezet közös tanulmánya szerint ráadásul úgy is elérhető a 40 százalékos csökkentés, hogy közben nem használjuk az új technológiákat. Minden ami kell hozzá: a politikai akarat.
Négy területen javasol fontos lépéseket Európának a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet kutatása, melyet a Föld Barátai európai szervezetével együttműködésben készítettek el.

Ma (december 7.) indulnak a régóta várt globális klímatárgyalások Koppenhágában. A dán fővárosban 192 ország tárgyalói jönnek össze, hogy megállapodjanak az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó globális klímaszerződés részleteiről, megelőzendő a klímaváltozás tragikus következményeit.
Némi hezitálás után az amerikai elnök, Barack Obama úgy döntött, hogy korábbi tervével ellentétben nem a tárgyalások kezdeti szakaszán lesz jelen, hanem a konferencia utolsó napján, ami a megállapodás szempontjából döntő jelentőségű.

Szerbia elfogadja az Európai Unió felszólítását, hogy kevesebb káros gázt bocsásson ki, de ehhez nemzetközi pénzsegélyre van szüksége – mondta Ivica Radović, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára. Radović szerint, pontosan meg kellene határozni, milyen mértékben kell Szerbiának ezt csökkentenie. Ez nagyon nehéz, mert pénzügyi kötelezettséget foglal magában, s Szerbiának mércékre és technológiára van szüksége ehhez a tevékenységhez. Szavai szerint, az ország ezt a nemzetközi közösség segítsége nélkül nem tudja megoldani. Szerbia, két évvel ezelőtt, a japán Kiotó városban, ratifikálta a káros gázok kibocsájtásának csökkentéséről szóló protokollt.

Az Európai Unió évente 2-15 milliárd eurót ajánlana fel a fejlődő országok részére a klímaváltozás elleni küzdelmük és a klímaváltozás pusztító következményeihez való alkalmazkodásuk segítésére, közölte csütörtökön (szeptember 10.) az Európai Bizottság.
Az EU megtette [a szükséges] lépéseket, és reméljük, hogy más fejlett országok is követnek minket” – mondta Stavros Dimas, környezetvédelmi biztos, aki az általa bemutatott új segélyezési tervtől a fejlődő országok támogatását célzó nemzetközi pénztranszferek megnövelését várja.

A Kiotói Egyezmény helyébe lépő, új világméretű megállapodás a tervek szerint az év végén Koppenhágában születne meg. Az erről zajlóegyeztetések azonban elakadtak, így az EU fenti lépése egyfajta áttörést kíván képviselni.

A Bizottság becslései szerint, amennyiben Koppenhágában egy ambiciózus tervről sikerül megegyezni, a fejlődő országok éves összköltsége 100 milliárd euró lenne, egészen 2020-ig. Brüsszel jóslatai alapján a költségek tetemes része – 22-50 milliárd euró – a közszférából jön majd.

A gazdag országok évente 500-600 milliárd dollárt kellene, hogy elkENSZülönítsenek a fejlődő országok megsegítésére, hogy azok képesek legyenek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és hogy biztosítsák a gazdaságuk stabilitását – áll a legújabb ENSZ jelentésben.
A szegényebb országoknak is csatlakozniuk kell a klímaváltozás elleni harchoz, de ehhez csak akkor fognak tudni a gyakorlatban is ténylegesen hozzájárulni, ha a gazdaságuk fejlődik - áll a világ szociális és gazdasági lehetőségeit taglaló 2009-es jelentésben.
Az éves 500-600 milliárd dolláros segítség a világ éves bruttó hazai termelésének mindössze egy százalékát teszi ki és lehetővé tenné az átállást a kevésbé káros üzemanyagokra és a gazdaság fejlődésének fenntartását is szavatolná.